Legújabb

Közelkörzet

Makrogazdaság, pénzügy

Élettér, természet, környezet, kert

Tech, tudomány, K+F

Üzlet és hatékonyság

Nagyvilág

Egészség, életmód, lélek

Irodalom

Színház, fesztivál, művészet, film

Könnyed, bulvár, hiszti, (mű)balhé

Utazás, élmény, kaland

Ingatlan, lakberendezés

Képzés, munkavállalás, nyugdíj

Adózás

Autoriter populizmus
Az autoriter populizmus egy olyan hatalomgyakorlási forma, amelyben a valódi teljesítmény és szakértelem hiányát a szereplők agresszív érdekérvényesítéssel, a társadalmi intézményrendszer szubjektív frusztrációk mentén történő átírásával, valamint mesterségesen fenntartott konfliktusokkal igyekeznek kompenzálni. Ez a működésmód abból a permanens diszkomfortérzetből fakad, hogy az egyének pusztán értelmi képességeik révén képtelenek érdekeik érvényesítésére, ami harsányságban, erőfitogtatásban és céltalan okoskodásban tör felszínre. Mivel nincs méltányos elismerésre alkalmas teljesítményük, környezetüket saját képükre formálják, saját világukat kijelölő szabályokat erőltetve másokra, ami mások lehúzásán és tönkretételén keresztül valósul meg. Érdekérvényesítésük eszközei a fizikai vagy katonai erő, a manipuláció és a pszichológiai befolyásolás – összefoglalóan: a szarkeverés. Kellő szakértelem híján önkényesen kreált, hangzatos ideákra hivatkoznak, régi eszméket (beleértve vallásit is) önérdek szerint újraértelmeznek. Ha hatalmi pozícióba kerülnek, a szabályalkotást saját előnyeik biztosítására és önigazolásra használják; a jogrendszert „backdoorok” beépítésével és az igazságszolgáltatás meghekkelésével teszik sajátjukká, miközben tudatosan szegik meg saját szabályaikat. Nem össztársadalmi jólétre, hanem saját hasznukra optimalizálnak, a kooperáció hiányát pedig kierőszakolt, megfélemlítésre épülő konszenzussal pótolják, amelyben a félelem és a lojalitás egyaránt szerepet játszik. Alapvető módszerük a hír- és történelemhamisítás, olyan narratívák alkotása, amelyek a kritikai gondolkodásban gyenge emberek számára vonzóak. Mivel értékteremtésre alkalmatlanok, csak újraelosztásra képesek: elvenni, majd lojális köröknek adni. Ez pazarlást és lemaradást szül, amiért gyermeki módon mindig másokat tesznek felelőssé. Végső megoldásként rendszerint háborús konfliktust kezdeményeznek, hogy a fókuszt az egzisztenciális fenyegetettségre helyezzék, elfedve ezzel képességtelenségüket és a túlélésüket szolgáló korrupciós mechanizmusokat. Messiás szerepben tetszelegve hivatkoznak a közjóra, miközben valójában fogalmuk sincs, mit kezdjenek a közösséggel. PainPoint 1 órája

Mobilitás

Sport

Minden más